[Hosszú idő után "megörvendeztetlek" titeket egy új fejezettel. :D Izgalom fokozódik, egy két érdekes dolog világossá válik. Aki nem szereti a fincsi véres részleteket itt hagyja abba az olvasást. Ja és a fejezet 12-es karikás.]
Luna
Az utóbbi hónapban nagyon boldog volt, szinte kivirágzott. Amikor csak tudtak, együtt voltak Chrissel, és ez sok időt jelentett. Rend szerint nem foglalkozott a furcsálló vagy irigy tekintetettel, általában csak egy sötétzöld szempárt keresett a tömegben, amit nem nem talált meg. Örült is neki. Már egy hónap is eltelt, mióta Trixi megfenyegette, de nem foglalkozott vele különösebben. Egyszer látta csak a lányt az ebédidőben, egyébként elkerülte azokat a helyeket, ahol összefuthat vele. Szerette Christ, boldog volt vele és csak ez számított neki. Aztán egy napon holt fáradtan ment a klubhelyisége felé, mikor arra folyosóra tévedt, ahol összejöttek Chrissel. Aztán valaki hátulról elkábította és abba a bizonyos második emeleti lányvécébe tért magához. Lassan ülő helyzetbe tornázta magát, majd lassan körbenézett, tudatosította magában a helyszínt és észrevette Trixit. Amikor a tekintetük találkozott a fekete hajú lány beszélni kezdett.
-Barátok voltunk. Ellenségek lettünk. Vetélytársak. És tudod ebben a csatában csak én nyerhetek. Apám lánya vagyok, azt akarom, hogy büszke legyen rám. Egy hónappal ezelőtt azt hittem világosan beszéltem. Úgy látszik tévedtem. Most pedig beváltom az ígéretem. Az életeddel fogsz fizetni, mert nem hallgattál rám. Mi az utolsó kívánságod?
-Myrtill...-kezdte el halkan mondani, de elcsuklott a hangja. Megköszörülte a torkát majd újból nekiveselkedett a mondanivalójának, ezúttal sokkal hangosabban.- Myrtill, szólj Chrisnek!-kiáltotta.
A szellemlány előbújt a vécéjéből majd megkérdezte:
-Nekem szóltál?
-Légyszíves szólj Chrisnek.-az utolsó szótagokat már csak sikította, mert Trixi a Crutiatust szórta rá.-
-Erre gyorsabb.-Myrtill fejest ugrott a vécébe, kisebbfajta szökőárt bocsátva a mellékhelyiségre.
Amikor eltűnt Trixi egy tébolyult hangján szólalt meg és kiabálni kezdett.
-Most miért csináltad ezt? Miért kellett ez? Ha, miért? Miért?-a végén már sírt a lány.- Én szerettelek érted? Bírtalak, mert jófej csaj vagy! De te erre...hagyjuk is. Viszont meg fogsz fizetni. Sectusempra!-mondta ki a lány a varázsigét.-
Az átok a mellkasa közepén érte a lányt, aki összerogyott a fájdalomtól. Érezte, ahogy a láthatatlan kés mély sebet szúr a húsába. Érezte, ahogy az erek elszakadnak és a forró vér végigfolyik a mellkasán és átáztatja az ingét. Érezte, hogy vízben térdel és látta maga előtt Bellatrix távolodó alakját. Nem ismerte ezt a varázslatot, nem tudta az ellenátkot, nem tudta, hogyan segíthetne magán. Érezte, ahogy a mély sebből csillapíthatatlanul folyik a vér. Egyre jobban gyengült, már csak csillagokat látott a szeme előtt, és sötétséget. Egyre jobban szűnt a külvilág, már csak érezte, hogy ő ott van és a hátán fekszik, körülötte minden vizes és valószínűleg csupa vér. Tudta, hogy ezek az utolsó percei, majd elkezdett egy nagy fényesség felé közeledni. Közben Chris hangját hallotta, de a fiú akkor már elkésett. Egy rég elfeledett álom villant a fejébe, majd izmai elernyedtek örökre.
Chris
A karjaiban tartotta a lány halott testét, körülötte minden véres volt. A padlón a víz a lány vérétől volt rózsás. Nem tudta mennyi ideig zokogott ott, nem tudta mennyi idő telt el a lány halála óta. Elrángatták a holttesttől, de ő még látni, ölelni, csókolni akarta élete egyetlen igaz szerelmét. Hiszen eddig bárkit megkapott, akit csak akart, viszont csak Lunát szerette őszintén. Most egy üres lyukat érzett a mellkasán, egy betölthetetlen lyukat. Olyan volt, mint egy robot. Gépiesen sétált a klubhelyiségéig, vetkőzött le és feküdt le az ágyába. Ágya mennyezetét nézve emlékezett vissza a Lunával együtt töltött gyönyörű hónapra. A sétákra, a nevetésekre, a szeretkezésekre, a lopott órákra a könyvtárban. Eszébe jutott minden. Az első találkozásuk a könyvtárban, amikor még nem is ismerték egymást, a lány mégis bízott benne. Aztán a amikor összejöttek és először csókolóztak. Még érezte a lány csókjának ízét, bőrének illatát; hallotta csilingelő nevetését, szeme előtt látta a lány meztelen testét. Érezte testének melegét, ahogy hozzásimul, ujjai alatt mintha még érintené a lány puha bőrét és nem akarta elhinni hogy ez már csak a múlt. Legszívesebben a lány után ment volna, de előbb még bosszút akart állni azon, aki ezt tette. Véres bosszút.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése